23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
2. cikk / 23 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
3. cikk / 23 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
4. cikk / 23 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
5. cikk / 23 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
6. cikk / 23 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
7. cikk / 23 Tajvanból érkező megbízási díj
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
8. cikk / 23 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
9. cikk / 23 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
10. cikk / 23 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
