Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben nincs további biztosítási jogviszonyuk, illetve egyéb jog-címen sem illeti meg őket az egészségügyi szolgáltatás, magánszemélyként a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint semmilyen alapon nem illeti meg egészségügyi szolgáltatás, akkor a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek összege 2018. január 1-jétől havi 7320...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Magánszemély nyugdíjjáruléka

Kérdés: Megfizetheti valamilyen módon saját maga után a nyugdíjjárulékot egy magánszemély, aki két év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll?
Részlet a válaszából: […] Ha valakinek nincs munkája, és nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel, a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál megállapodást köthet annak érdekében, hogy a szolgálati ideje folyamatos maradjon. A megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettség teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálata

Kérdés: Mikorra várhatja a felülvizsgálatát az a magánszemély, aki 2011. december 31-ig rokkantsági, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül, egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, és eddig még nem kapott értesítést a vizsgálatról? Automatikusan jogosult lesz öregségi nyugdíjra az életkor elérésekor, vagy mindenképpen meg kell várni a felülvizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 102. számában megjelent 2015. évi CXXXIII. tv. 2015. augusztus 1-jei hatálybalépésével megváltoztak a felülvizsgálat szabályai. A változtatás célja az, hogy a komplex minősítések terén felhalmozódott vizsgálati hátralék csökkenjen.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...– a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetve a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
Részlet a válaszából: […]  Szolgálati időt biztosítással járó jogviszony létesítéséveltud szerezni, ha erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizeti. Szolgálatiidőnek számít például a munkaviszony, közalkalmazotti, illetve közszolgálatijogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...másik felső határ is, mégpedig ahozzájárulás-fizetési felső határ, amelynek meghatározását az Eho-tv.-bentalálhatjuk meg. E szerint a magánszemély a meghatározott jövedelmei után 14százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szerv is megkötheti.A megállapodás megkötését a "Nyilatkozat a megkötendőmegállapodás típusáról" elnevezésű nyomtatvány és magánszemély esetében az"Adatközlő lap megállapodás megkötéséhez magánszemély részére", egyéb esetbenpedig az "Adatközlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után amagánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,g) a munkarehabilitációs díjat,h) a mezőgazdasági őstermelő esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában a járulékfizetésikötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózómagánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,feltéve hogy a különbözetet év közben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3