Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nincs semmilyen lehetőség, hogy a nyugdíjbiztosítási szervek pontos adatokat szolgáltassanak a nyugdíjazás lehetséges időpontjáról. A magánszemély saját maga tudja ezt kikalkulálni a már meglévő adatok ismeretében. Amennyiben az adategyeztetési eljárásban figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 4. § w) pontja]. Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelőnek az a nem egyéni vállalkozó magánszemély minősül, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...atörvény értelmező rendelkezése határozza meg. E szerint mezőgazdasági őstermelőaz a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a sajátgazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányulótevékenységet folytat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.Keresőtevékenység – az 1-4. pontban foglaltakfigyelembevételével – minden olyan munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Betéti társaság beltagjának korengedményes nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll, munkáltató pedig az a jogi személy, jogiszemélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annakjogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat.A fenti rendelkezés értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, és a Tbj-tv. 5. § (1)–(2)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. sz. mellékletenék 4.8. pontja alapján azonbanadómentes az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatértmagánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz,egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.