10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Partnertalálkozó
Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
2. cikk / 10 Duális képzésben részt vevő hallgatók juttatásai
Kérdés: Milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet a duális képzésben részt vevő hallgatók részére? Milyen adó és járulék terheli a munkaadót és a hallgatót ezen juttatás alapján? Milyen feltételekkel fizethető szabadságmegváltás a hallgatónak?
3. cikk / 10 Hazautazás megtérítése közösségi közlekedéssel
Kérdés: Összeghatárra tekintet nélkül kifizethető-e adómentesen a munkavállalónak a hazautazás költsége?
4. cikk / 10 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
5. cikk / 10 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.
6. cikk / 10 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
7. cikk / 10 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy munkavállaló a munkába járáshoz 100 százalékos helyközi bérlettérítést kap, de munkaköréből adódóan helyi bérletre is jogosult. Szeptembertől a munkavállaló az új egyesített budapesti bérlettel, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlettel számol el. Ez az elszámolás a munkáltató számára kevesebb költséggel jár. Elszámolható-e 100 százalékban adómentesen az új egyesített budapesti bérlet, amely Budapest közigazgatási határáig érvényes, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlet, hiszen együtt érvényesek, és mindkettő szükséges a munkába járáshoz?
8. cikk / 10 Utazási költségtérítés közterhei
Kérdés: A költségvetési törvény módosítása szerint a munkába járás juttatás feltételei, illetve a helyi utazási bérlet adókötelezettsége változott. Pontosan hogyan kell érteni a változásokat? Továbbra is lehet a bérlet 100 százalékát adómentesen adni? Mindenkinek kötelező ingyenes helyi bérletet juttatni?
9. cikk / 10 Munkába járás költségei
Kérdés: Jár-e a dolgozónak a munkába járás költségtérítése abban az esetben, ha az ideiglenes lakhelyéről jár be a munkahelyére, amely az állandó lakhelyén található?
10. cikk / 10 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a dolgozók részére utazási költségtérítés címén kifizetett juttatás után abban az esetben, ha a munkáltató a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 80 százalékát téríti meg, de a bérletszelvényeket nem kéri el? Adómentes-e az ügyvezető részére a saját személygépkocsival történő munkába járás miatt kifizetett kilométerenkénti 3 forintos juttatás?
