Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...származik – az Eho-tv. 2. és 3. §-ai alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a juttatásban részesülő magánszemélynek teljesítenie. Továbbá a külföldi anyacégtől osztalék címén kapott jövedelem is csak akkor mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...gépkocsi-költségtérítés pedig a Ptk. 479. § (1) bekezdésén alapul. A felperes vitatta azt az alperesi megállapítást, mely szerint a magánszemély főkönyvelői tevékenységét nem jelentette be az adóhivatal felé, a bejelentett könyvvizsgálói tevékenységébe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.