24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: Fizethető a munkavállalónak saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés abban az esetben, ha a lakcímkártyán nem szerepel a tartózkodási helye?
2. cikk / 24 Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
3. cikk / 24 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
4. cikk / 24 Veszélyhelyzettel összefüggő ingyenes juttatás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalója, valamint annak gyermeke részére is juttat egy-egy laptopot otthoni munkavégzésre, illetve az otthoni tanulás elősegítésére? A laptopok az érintettek tulajdonába kerülnek, a veszélyhelyzet elmúltával azokat nem kell visszaadni, és magáncélra is használhatók.
5. cikk / 24 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
6. cikk / 24 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
7. cikk / 24 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
8. cikk / 24 Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél
Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
9. cikk / 24 Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól
Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
10. cikk / 24 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
