Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...másik felső határ is, mégpedig ahozzájárulás-fizetési felső határ, amelynek meghatározását az Eho-tv.-bentalálhatjuk meg. E szerint a magánszemély a meghatározott jövedelmei után 14százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szerv is megkötheti.A megállapodás megkötését a "Nyilatkozat a megkötendőmegállapodás típusáról" elnevezésű nyomtatvány és magánszemély esetében az"Adatközlő lap megállapodás megkötéséhez magánszemély részére", egyéb esetbenpedig az "Adatközlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
Részlet a válaszából: […] ...A megállapodás megkötését a "Nyilatkozat a megkötendőmegállapodás típusáról" elnevezésű nyomtatvány és magánszemély esetében az"Adatközlő lap megállapodás megkötéséhez magánszemély részére", egyéb esetbenpedig az "Adatközlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással kapcsolatban,melyeket magánszemélyeknek a (másutt) fennálló biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában a járulékfizetésikötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózómagánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,feltéve hogy a különbözetet év közben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". E szabály alapján atársaság – amely bár a magánszemélynek nem munkáltatója -, mivel a magánszemélymunkaviszonyára tekintettel juttat jövedelmet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15százalék,– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat,– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványbólannak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemélyrészére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatotttanulmányokra, kutatásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...más tevékenység bevétele utánjövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha amagánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2