Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdésében meghatározott jövedelmek esetében az éves adóalap vonatkozásában maximumot határoz meg, sőt ezt az adóalapot a magánszemély számos – adott esetben szociális hozzájárulási adó alól mentes – jövedelme tovább (akár 0 forintra) csökkenti.Az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Nyugdíjas személy osztaléka

Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...fenti körbe, hiszen szociálishozzájárulásiadó-alapként a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdése határozza meg, ezért utána a nyugdíjas magánszemélyt változatlanul terheli a szociális hozzájárulási adó.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemmel. Sőt, ha ez utóbbi két jövedelem együttes összege várhatóan eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor a magánszemély nyilatkozhat úgy a kifizetőnek a Szocho-tv. 29. §-ának (2) bekezdése értelmében, hogy nem kéri az osztalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.