41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
2. cikk / 41 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 41 Rokkantsági nyugdíjasként végzett munka
Kérdés: Mit tehet a magánszemély abban az esetben, ha az öregségi nyugdíja megállapításakor nem vették figyelembe szolgálati időként a rokkantsági nyugdíjasként vállalt munkaviszonyait?
4. cikk / 41 Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-
Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
5. cikk / 41 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
6. cikk / 41 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
7. cikk / 41 Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
8. cikk / 41 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
9. cikk / 41 Nyugdíjas munkavállalók
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
10. cikk / 41 Végrehajtás nyugdíjból
Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
