Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nincs semmilyen lehetőség, hogy a nyugdíjbiztosítási szervek pontos adatokat szolgáltassanak a nyugdíjazás lehetséges időpontjáról. A magánszemély saját maga tudja ezt kikalkulálni a már meglévő adatok ismeretében. Amennyiben az adategyeztetési eljárásban figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. szerinti visszatartási jogot nem gyakorolhatja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe.Az Art. 76....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...kerül.A törvény ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

1953-ban született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 40 év szolgálati idővel rendelkezik? Kevesebb lesz-e a nyugdíj összege annál, mint ha rendes időben menne öregségi nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...erre a jogszabály szerint jogosult legyen. Az a foglalkoztató (jogiszemély, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetvemagánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága) jogosultmegállapodást kötni, amely munkavállalót foglalkoztat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15százalék,– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat,– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...után a munkáltatónak a százalékos egészségügyihozzájárulást meg kell fizetnie. A perköltség megtérítése sem a munkáltatónál,sem a magánszemélynél nem keletkeztet adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Végezetül a járulékok elszámolását érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.