Fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló biztosítása

Kérdés: Hogyan alakul annak a munkavállalónak a biztosítása, akit a munkáltató a Covid-19 vírus elleni oltás felvételének a megtagadása miatt fizetés nélküli szabadságra küld? Van a munkaadónak vele kapcsolatban valamilyen bejelentési és járulékfizetési, illetve -átvállalási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a biztosítás szünetelésekor nem alkalmazható az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdésében taglalt "45 napos" szabály.A munkavállalót magánszemélyként terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkaadónak átvállalnia nem kell, de saját döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

A munkavállaló és családtagja részére nyújtott Covid- és poszt-Covid-szűrővizsgálat

Kérdés: Alkalmazható az adómentesség abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalók, valamint – bizonyos esetekben – a munkavállalók családtagjai által elvégeztetett koronavírusteszt összegét megtéríti? A foglalkoztató egészségügyi szolgáltatón keresztül a víruson igazoltan átesett munkatársak részére poszt-Covid diagnosztikai szolgáltatást is biztosít.
Részlet a válaszából: […] ...időszakán kívül is adómentes. Az adómentesség biztosítható úgy is, hogy a számla a kifizető nevére szól, de úgy is, hogy a magánszemély nevére szóló számlát a kifizető megtéríti.Az átélt koronavírus-fertőzés következményeinek felderítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Veszélyhelyzettel összefüggő ingyenes juttatás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalója, valamint annak gyermeke részére is juttat egy-egy laptopot otthoni munkavégzésre, illetve az otthoni tanulás elősegítésére? A laptopok az érintettek tulajdonába kerülnek, a veszélyhelyzet elmúltával azokat nem kell visszaadni, és magáncélra is használhatók.
Részlet a válaszából: […] ...lévők számára történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető.Fontos tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ekho szerinti adózás

Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...éves értékhatár csökken, mégpedig olyan arányban, ahogy az említett jövedelme aránylik a minimálbér 12-szereséhez. Így például, ha a magánszemély 2019-ben mindössze januárban rendelkezett 149 ? 000 forintos munkabérrel, akkor 60 millió/12 = évi 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Lemondhat az öregségi nyugdíjáról a magánszemély az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő magasabb mértékű özvegyi nyugdíj érdekében?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjra – ideértve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat is – az a személy szerezhet jogosultságot, akinek a házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek a házastársa a haláláig megszerezte az életkorához előírt szolgálati időt. Jogosultságszerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Rendelkezés a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról

Kérdés: Hogyan tud rendelkezni a személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról a magánszemély, ha az adóbevallását a NAV készíti el?
Részlet a válaszából: […] ...idén is lehetőség van arra, hogy a magánszemély adózó rendelkezzen az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. Ezt a NAV tájékoztatása szerint legkésőbb 2018. május 22-ig, az szja-bevallási formától függetlenül is megteheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Munkabérnek kell tekinteni a közfoglalkoztatási jogviszonyból, szövetkezeti jogviszonyból, közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Internetszolgáltatás

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősíthető az internet-előfizetés, illetve a mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag az Szja-tv. 70. §-a szerint, vagy kizárólag a telefon-előfizetési díj és a percdíjak minősülnek ilyen juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...célja határozza meg, ezért a juttatás lehet adóteherrel nem járó bevétel, de lehet egyes más meghatározott juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmeként adózó juttatás is.Az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja alapján nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettségeket (ideértve ajövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcímmeghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy,valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennállójogviszonyt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
2