Megállapodás nyugdíjjogosultság megszerzésére

Kérdés: Mi az a legkevesebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és ellátási alap megszerzéséhez az a munkavállaló, akinek nincs munkahelye?
Részlet a válaszából: […] Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogúnyugdíjas, és aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, vagy akinek biztosítása szünetel,nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tagdíja

Kérdés: Kell-e önellenőrzést benyújtania és pótlólag a tagdíjat megfizetnie a munkáltatónak abba az esetben, ha most tudta meg, hogy egyik rokkantnyugdíjas munkavállalója 1999-ben belépett egy magánnyugdíjpénztárba? A munkavállaló után sem az előző, sem a jelenlegi munkáltatója nem fizetett tagdíjat, ezért minden évben "0"-s befizetési értesítőt kapott.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíj. A saját jogúnyugdíjas nyugdíjjárulék fizetésére csak 2007. április 1-jétől kötelezett, demagán-nyugdíjpénztári tagdíj ettől az időponttól sem terheli.Mindezek alapján a társaságnak önellenőrzési kötelezettségenem áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezet választott tisztségviselőinek biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és a (2) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával kell elbírálni. A hivatkozott jogszabályhelyek szerint a választott tisztségviselőre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő (devizakülföldi) tagjára, alkalmazottjára, feltéve hogy nem esik államközi egyezmény (szociálpolitikai megállapodás) hatálya alá.Az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.