8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
2. cikk / 8 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
3. cikk / 8 Magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartása
Kérdés: Milyen következményei vannak annak, ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja?
4. cikk / 8 Állami nyugdíj összege magán- nyugdíjpénztári tagok esetében
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?
5. cikk / 8 Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Kérdés: Érdemes-e visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, akinek 5 éve van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, és 1998-ban lépett be a nyugdíjpénztárba? Milyen következményei lehetnek a visszalépésnek a nyugdíjazására?
6. cikk / 8 Rokkantnyugdíjat igénylő magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugdíjat igényel, és a foglalkoztató nem fizette meg a tagdíját?
7. cikk / 8 Magán-nyugdíjpénztári tag öregségi nyugdíja
Kérdés: Érheti-e valamilyen hátrány a nyugdíjazás során azt az 1951-ben született nőt, aki megalakulása óta magán-nyugdíjpénztári tag, a tb-nyugdíjrendszerbe nem lépett vissza, jelenleg 35 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igényelni?
8. cikk / 8 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
