20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
2. cikk / 20 Műszakpótlék számítása
Kérdés: Műszakpótlék számítása során a rendszeresség vizsgálatánál a munkaidő-beosztással érintett egy időszakon belül a munkanapok legalább egyharmada megállapításához figyelembe kell venni a szabadságnapokat is, vagy csak a munkavégzéssel járó munkanapokat?
3. cikk / 20 Jogosultság műszakpótlékra
Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
4. cikk / 20 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
5. cikk / 20 Készenléti díj
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét havibéres dolgozó esetén? Le kell vonni a készenléti díjból azt az időszakot, amikor a készenlét ideje alatt tényleges munkavégzés történt? A készenlét ideje alatt végzett munkára az alapbéren felül jár az 50 vagy 100 százalékos pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint?
6. cikk / 20 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
7. cikk / 20 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
8. cikk / 20 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
9. cikk / 20 Több műszakos tevékenységű munkáltató munkavállalójának pótlékai
Kérdés: Jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra egy heti 91 óra üzemelési idővel működő étterem takarítónője, aki osztott munkaidőben dolgozik mindennap 8.00-10.00 és 18.00-20.00 óra között? Jár a munkavállalónak vasárnapi pótlék is, ha a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, és rendeltetése folytán vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart?
10. cikk / 20 Éjszakai pótlék
Kérdés: Jogosult 15 százalékos éjszakai pótlékra az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig mindennap 5.00 órától 7.00 óráig és 16.00 órától 18.00 óráig tartó, azaz osztott munkaidőben dolgozik? A jogszabályban előírt egyórai munkavégzést naponta vagy havonta kell vizsgálni?
