Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...nem állapítható meg.A magyar szabályok szerint állandó lakóhelynek az olyan lakóhely minősül, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. Nem változik ugyanakkor az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát nem definiálja jogszabály, de lényeges ismérve, hogy az ingatlan – amely bármilyen funkciójú ingatlan lehet, például lakás, üdülő, iroda, garázs, műhely, pince stb. – olyan személynek (bérlő) kerül kiadásra, aki a kialkudott havi bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti díj ugyanis nem a bérbeadó által elvégzett munkáért, hanem az ingatlan használatáért jár. Ennek következtében a lakás-bérbeadási tevékenység és az ebből származó jövedelem nem érinti, nem szünteti meg a hozzátartozó ápolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei

Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
Részlet a válaszából: […] ...kíván foglalkozni (a "kényszervállalkozások" többségeezt teszi, mivel a tőkeigény alacsony, vagy egyáltalán nincs), a székhelyepedig a lakása lesz. Az egyéni vállalkozónak az Szja-tv. alapján kell a költségeitelszámolnia, illetve az adókötelezettségét megállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú nonprofitgazdasági társaságnak, vízitársulatnak, alapítványnak, társadalmi szervezetnek,köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, iskolai szövetkezetnek,szociális szövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartósnevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásosszociális intézményben helyezték el; – a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben(például bölcsődében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezmény; eddig csak a közös gyermekre tekintettellehetett érvényesíteni.)– Éves 3,4 millió forintos jövedelemig érvényesíthető alakáscélú hitel adókedvezménye. A kedvezmény felső korlátja változatlanul 120000 forint. Alakáscélú hitelnél a kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.