Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldön biztosított munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetnie a 4350 forint összegű járulékot egy több mint két éve külföldön dolgozó munkavállalónak, akinek külföldön van egészségügyi biztosítása is, és Magyarországon semmilyen orvosi ellátást nem vesz igénybe? Az APEH felvilágosítása szerint, ha nem jelentkezik ki a lakásból, minden hónapban meg kell fizetnie ezt a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem tudjuk pontosan a külföldi munkavégzés helyét,pedig más a helyzet akkor, ha a fia EGT-tagállamban vagy szociálpolitikai,illetve szociális biztonsági egyezményes országban, vagy ha ún. harmadikállamban dolgozik. Emiatt válaszunkat mindhárom esetre vetítve elkészítettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] ...A lakóhely fogalmát ugyanezen jogszabályhely u) pontja határozza meg, mely szerint az a hely, ahol a természetes személy tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha a természetes személynek több helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...lakóhellyel. A lakóhely fogalmát is pontosan értelmezi a törvény, amely szerint: az a hely, ahol a természetes személy tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha a természetes személynek több helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság területén az u) pontban meghatározott lakóhellyel nem rendelkezik. Lakóhely: az a hely, ahol a természetes személy tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik, azaz életvitelszerűen ott tartózkodik. Ha a természetes személynek több helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.