Találati lista:
1. cikk / 159 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 159 Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkerete
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó létszámkeretet abban az esetben, ha „A” cégből jogutódlással kivált „B” cég, ahol az alkalmi munkavállalók is vannak? Újonnan alakult cégnek számít a „B” vállalkozás ebben az esetben?
3. cikk / 159 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
4. cikk / 159 Méltányos mérlegelés
Kérdés: Mit jelent a munkajogban a méltányos mérlegelés követelménye?
5. cikk / 159 Nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Nyugdíj folyósítása mellett, szociális területen dolgozó közalkalmazott megszüntetné a jogviszonyát. Kérheti a felmentését, és a munkáltató köteles biztosítani számára a felmentési időt erre a kérelemre? Eltérő-e a helyzet a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után?
6. cikk / 159 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
7. cikk / 159 Ellátásban nem részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe veheti a dolgozót megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében, illetve érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. október elején történt komplex minősítése alapján C2-es kategóriába tartozik, de nem kaphatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, mert várhatóan december végéig táppénzben részesül?
8. cikk / 159 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Van valamilyen előírás arra, hogy hány társadalombiztosítási ügyintézőt kell foglalkoztatnia annak a cégnek, amelynek a létszáma tartósan meghaladja a 100 főt, és ezért társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell létesítenie? Elláthatja a feladatokat egyetlen ügyintéző ebben az esetben?
9. cikk / 159 Rehabilitációs mentor
Kérdés: Milyen módon vehető figyelembe megváltozott munkaképességű munkavállalóként egy kft.-ben a napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, aki munkaköre szerint napi 4 órában rehabilitációs mentori tevékenységet lát el? Egy főnek vagy 0,5 főnek számít ebben az esetben a dolgozó?
10. cikk / 159 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
