14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
2. cikk / 14 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
3. cikk / 14 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
4. cikk / 14 Többletmunkaidő elszámolása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
5. cikk / 14 Munkaidő-beosztás készítése
Kérdés: Kötelező-e előzetes munkaidő-beosztást készítenie a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozók egymás között beszélik meg a munkanapokat?
6. cikk / 14 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
7. cikk / 14 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pótléka
Kérdés: Milyen pótlék illeti meg azt az üzletben 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalót, aki a munkaidejét maga jogosult beosztani, ezért rendkívüli munkavégzésre tekintettel díjazás nem illeti meg, a napi munkaidő 4 óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, és annak két hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie, de az üzlet egyszeri alkalommal plusz egy órát nyitva van?
8. cikk / 14 Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje
Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
9. cikk / 14 Tehergépjármű-vezető pótlékai
Kérdés: Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.
10. cikk / 14 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?