33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Idényjellegű tevékenység
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?
2. cikk / 33 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
3. cikk / 33 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
4. cikk / 33 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
5. cikk / 33 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
6. cikk / 33 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
7. cikk / 33 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
8. cikk / 33 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó gépjárművezetők pótlékai
Kérdés: Mikor és milyen pótlékokat kell fizetni a nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőrnek abban az esetben, ha egy hónap alatt 213 óra ledolgozott idő, 13 óra rendelkezésre állás és 56 óra pihenőidő szerepel a jelenléti íven?
9. cikk / 33 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
10. cikk / 33 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók szabadsága
Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?