Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kisvállalati adó alapját növelni kell a személyi jellegű kifizetésekkel.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató eljárása helyes.A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetéseket növelő tényezőként kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...(Túlfizetés, túlvonás esetén a 4százalék a nyugdíjjárulékra vonatkozó szabályok szerint igényelhető vissza.)Az ekho fizetésével kiváltott kötelezettségek– A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék;– A biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonképpeni célja, a gyermeknevelés védelme érdekében – korlátokat állít azzal, hogy a következő feltételek érvényesülését kívánja meg:A Cst. 24. §-a alapján a GYET folyósítása mellett a keresőtevékenységet csak napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.