1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
Részlet a válaszából: […]  Elöljáróban fontos tisztázni a társadalombiztosításiöregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárokat. Az öregséginyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62.életév;b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Rögzített nyugdíj

Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?
Részlet a válaszából: […]  A Tny-tv. rendelkezései szerint a rögzített nyugdíjlehetőségével az a személy élhet, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjrajogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálatiidőt szerzett. A rögzített nyugdíjra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos nyugdíjszabályok szerint az első háromesetben a nyugdíjak megállapítása azonos módon történik, feltéve hogy mindháromesetben ugyanolyan ellátás kerül megállapításra. Gondolunk itt arra, ha például2012-ben a három szóban forgó nő közül csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Nők részére járó kedvezményes nyugdíj

Kérdés: A kilépés melyik formáját kell választani, és jár-e felmentési idő abban az esetben, ha a munkavállaló igénybe kívánja venni a nők részére járó korkedvezményes nyugdíjat? Hogyan igazolható a GYES időszaka a szolgálati idő beszámításához?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a 40 évjogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíja és akorkedvezményes öregségi nyugdíj két különböző nyugdíjfajta. Korkedvezménybenaz a személy részesülhet, aki a szervezet fokozott igénybevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.