8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
2. cikk / 8 Brazil állampolgárságú diákok megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató brazil diákok biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha megbízási szerződés alapján a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelmet szereznek? Kell számukra taj-t, illetve adóazonosító jelet kiváltani ebben az esetben? Létezik valamilyen szociális egyezmény, illetve speciális szabályozás a brazil állampolgárokra vonatkozóan?
3. cikk / 8 Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
4. cikk / 8 Diákszövetkezeti tagok közterhei
Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
5. cikk / 8 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
6. cikk / 8 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
7. cikk / 8 Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása
Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
8. cikk / 8 Megbízási jogviszony
Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?