Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alá, azokat a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. § g) pontja]. Mindehhez azonban hozzátenni kívánjuk, hogy a leírtak ellenére aggályosnak tartjuk a külföldi ügyvezetőnek a magyar kft.-vel fennálló vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alapján kell eljárni, és az adott jogviszonyra tekintettel kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget is. A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén

Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt létesített-e? Ezért azt az elvet követjük, hogy mindeneshetőségre felkészülve próbálunk választ adni, melyek közül kiválasztható alegjobb megoldás. Az apákat megillető munkaidő-kedvezményt – mert azapaszabadság hivatalos neve ez – alapvetően az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 naponbelül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz.(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...igazolást kap az érintett [Tny-tv. 79. §. (1)]. Felhívjuk a figyelmet,hogy amennyiben a jogosult a nyugdíját a bankszámlájára kívánja utaltatni,arról külön nyilatkoznia kell a 3970-001. számú nyomtatványon.Amennyiben a munkáltató utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tagsági okirat másolatával, a tagsági jogviszonyban bekövetkező változást (visszalépést, átlépést) pedig a leszereléskor (eseti kiváláskor), a polgári szolgálat letöltésekor kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a Tbj-tv. 51. §-ában előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.