9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 9 1961-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
3. cikk / 9 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
4. cikk / 9 Kedvezményes nyugdíjra jogosult közalkalmazott nő felmentése
Kérdés: Megszüntethető-e nyugdíjjogosultság címén felmentéssel a 40 évi jogosultsági idővel rendelkező öregségi teljes nyugdíjra életkortól függetlenül jogosult közalkalmazotti jogviszonyban álló nő jogviszonya, illetve vonatkozik-e rá a kedvezményes jubileumi jutalomra való jogosultság?
5. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Visszamenőlegesen megszüntetik-e a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki az előző évi kivétjéről csak februárban készít bevallást, ezért év közben az illetékes szervek nem tudják, hogy meghaladta-e a jövedelemkorlátot vagy nem?
6. cikk / 9 Korengedményes nyugdíj
Kérdés: Meddig élhetnek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével a jogosultak? Meddig kell befizetnie a nyugdíj összegét a munkáltatónak? Mi történik abban az esetben, ha a cég vállalta a befizetést, de mégsem fizet? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés időpontjában már nem is létezik a foglalkoztató? Visszavonják-e a megállapított nyugdíjat, ha időközben megváltozik a nyugdíjkorhatár? A foglalkoztatónak a 2009. vagy a 2010. évi korhatárhoz viszonyítva kell az ellátás összegét előre megfizetnie? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató a jogviszonyát most erre hivatkozással megszünteti, de a korengedményes nyugdíjat jövőre mégsem finanszírozza?
7. cikk / 9 Közalkalmazott nyugdíjazás miatti felmentése
Kérdés: Mikor kezdődhet egy 1951. augusztus 22-én született pedagógus nyugdíj miatti felmentése, mely időponttól kell vagy lehet megszüntetni a munkaviszonyát? Kérheti-e a munkaviszony megszüntetése előtt a nyugdíj megállapítását úgy, hogy a nyugdíjazási határozat időpontjától kezdődne el a felmentési ideje? Mikor fizethető ebben az esetben a 40 éves jubileumi jutalom?
8. cikk / 9 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása
Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
9. cikk / 9 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
