Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft. 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel.A betéti társaságnak tehát legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni,amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető szabálya, hogyjárulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv.27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot atársas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bejelentés esetén atényleges tagi jövedelem, de legalább a minimálbér – után kell megfizetni ajárulékokat.E főszabály alól kivételt képez az egyidejűleg– egyéni vállalkozói tevékenységet folytató,– nappali tagozaton tanuló, illetve– legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.