Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatatónak minősül, akinek járulékként havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint esetleges kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.A kivét összege beleszámít a kereseti korlátba, és alapjául szolgál a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy havonta meg kell fizetnie a 6390 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve az esetleges tagi jövedelme vagy vállalkozói kivétje után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Amennyiben egyéni vállalkozóról van szó, a nyugdíj­járulékot és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli egészségbiztosításijárulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosításijárulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni,amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...egyénivállalkozó a járulékokat havi szinten a minimálbér kétszerese alapulvételévelköteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: - nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; - nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségnem keletkezik. Ezzel szemben az egyéni vállalkozásban a járulékokat azáltalános szabályok szerint meg kell fizetni, azaz: a kivét, de legalább a havi131 ezer forint (vagy bejelentés esetén legalább a minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bejelentés esetén atényleges tagi jövedelem, de legalább a minimálbér – után kell megfizetni ajárulékokat.E főszabály alól kivételt képez az egyidejűleg– egyéni vállalkozói tevékenységet folytató,– nappali tagozaton tanuló, illetve– legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalék egészségbiztosítási járulék helyett mindössze 5 százalékbaleseti járulék terheli, aminek alapja ráadásul csak a tényleges kivét, azaznem áll fenn a minimálbér alapulvételével történő fizetési kötelezettség(Tbj-tv. 37. §).További pozitívum,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.