Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy mely tagállamban kell a járulékokat fizetni, azonban ez alól a kiküldetés bizonyos további feltételek fennállása esetén kivételt képez. A 883/04/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján a kiküldetés akkor képez a főszabály alól kivételt, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Külföldi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a magyar munkáltatónak, aki Magyarországon külföldi munkavállalót alkalmaz? Vizsgálni kell-e a külföldi lakhelye szerinti biztosításának meglétét?
Részlet a válaszából: […] ...küldött személy lehet olyan is,akivel a munkáltató egy másik tagállamba történő kiküldetés céljából létesítettmunkaviszonyt.Kivételes szabály, hogy a 2 évet meghaladó kiküldetésiidőtartam esetén a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] ...(1963. évi 16.törvényerejű rendelet), valamennyi FÁK-tagállammal alkalmazzuk (a balti államok- Lettország, Litvánia, Észtország – kivételével, amelyek nem FÁK-tagállamok),– Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 20.törvényerejű rendelet).Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.