Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...forintot. Ebbe a 3 600 000 forintba a járulékalapot képező jövedelme számít bele, attól függetlenül, hogy az minimumjárulék-alapból, kivétből vagy átalányadó-alapból adódik. E határösszeg túllépését követően ellátásának folyósítása szünetel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyában eléri a heti 36 órát.Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túlmenően esetleges kivétje után meg kell fizetnie (az szja mellett) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.Ami a kereseti korlátot illeti: annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatatónak minősül, akinek járulékként havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint esetleges kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.A kivét összege beleszámít a kereseti korlátba, és alapjául szolgál a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ez azt jelenti, hogy havonta a tényleges kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy havonta meg kell fizetnie a 6390 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve az esetleges tagi jövedelme vagy vállalkozói kivétje után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Amennyiben egyéni vállalkozóról van szó, a nyugdíj­járulékot és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő kiegészítő tevékenységű vállalkozó jövedelme

Kérdés: A 2011. évre vonatkozó 1 404 000 forint összegű jövedelmi korlát nyolcadrészét, vagy a teljes összeget felveheti-e jövedelemként az a kiegészítő tevékenységű vállalkozó, aki 2011 augusztusában tölti be a 62. életévét?
Részlet a válaszából: […] ...amíg az érintett be nem tölti 62. életévét. Mindebbőlkövetkezően az említett egyéni vállalkozó augusztus hónapig akár 1 404 000forint kivétet is elérhet, ezt követően pedig már korlátozás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Vállalkozói jogviszony korábbi munkáltatóval

Kérdés: Létrehozhat-e 2011. január 1-jétől vállalkozói jogviszonyt korábbi munkáltatójával az a munkavállaló, aki 2010 novemberétől korengedményes nyugdíjban részesül? Nem veszíti-e el a nyugdíját a vállalkozói tevékenység megkezdésével?
Részlet a válaszából: […] ...nincs. Nyugdíját nem veszítiel, viszont a Tny-tv. 83/A. §-a szerinti kereseti korlátozás rá is vonatkozik,azaz amennyiben vállalkozói kivétje eléri a minimálbér tizennyolcszorosát, anyugellátását szüneteltetnie kell. A jövedelemhatár túllépését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos ekhót fizet.Az elmondottakból következően a kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozó esetében jövedelemnek a kivét minősül, míg az evahatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében az evaalap 10 százaléka. Amennyiben a jelzett jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekűönkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni,amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.