206 cikk rendezése:
11. cikk / 206 Kisvállalati adó alapja
Kérdés:
Hogyan alakul a kivaalap abban az esetben, ha egy kft. tulajdonos ügyvezetője napi 1 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket, és más jogviszonnyal nem rendelkezik?
12. cikk / 206 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
13. cikk / 206 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
14. cikk / 206 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
15. cikk / 206 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése
Kérdés: Szüneteltetésre kerül egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése, amennyiben a keresete eléri a minimálbér 18-szorosát, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, így a korhatár előtti ellátásának a folyósítása szünetel, és helyette ezen a címen részesül az ellátásával megegyező díjazásban? Az érintettnek megbízási jogviszonyból is származik jövedelme.
16. cikk / 206 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
17. cikk / 206 Megbízott biztosítása
Kérdés: Minden hónapban el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget egy folyamatosan, több hónapig tartó megbízás esetében, vagy csak a feladat befejezését követően, a megbízási díj egyösszegű kifizetésekor? Az összevont jövedelem alapján kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, vagy külön- külön abban az esetben, ha a megbízottnak ugyanabban az időszakban a megbízó cég kapcsolt vállalkozásával is van egy másik megbízási jogviszonya?
18. cikk / 206 Egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
19. cikk / 206 Ingatlan bérleti díjának közterhei
Kérdés: A kifizetőnek minden esetben meg kell fizetnie a járulékokat az önálló tevékenységből származó jövedelem után a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján? Hogyan kell megállapítani a járulékalapot ebben az esetben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után?
20. cikk / 206 Nyugdíjas személy osztaléka
Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
