14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 14 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
3. cikk / 14 Rokkantsági ellátás megállapítása
Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
4. cikk / 14 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
5. cikk / 14 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
6. cikk / 14 Ekhós dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
7. cikk / 14 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
8. cikk / 14 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
9. cikk / 14 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
10. cikk / 14 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?