Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...eléri legalább a heti 36 órát, az egyéni vál­lal­kozásban nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség, hanem kizárólag vállalkozói kivét esetén keletkezik egyéni járulék-, illetőleg szociálishozzájárulásiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Hogyan kell a jogviszonyt és a járulékokat rendezni a visszamenőleges időpontra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nyugdíját visszamenőlegesen a tárgyévet megelőző évi időpontra állapítják meg?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően módosulnak kötelezettségei is. Ígyvisszamenőlegesen megszűnik minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, illetveesetleges kivétje után is mindössze csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kellmegfizetnie. Ezzel szemben terheli a havi 5100 (tavaly...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli egészségbiztosításijárulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosításijárulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...egyénivállalkozó a járulékokat havi szinten a minimálbér kétszerese alapulvételévelköteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyénivállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétetés a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni;– nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Beltag GYED- és GYES-jogosultsága

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a GYED, illetve a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának tartama alatt nem rendelkezhet vállalkozói kivéttel. A GYES tartama alatt – a gyermek másfél éves korát követően – már számolhat el munka végzésére tekintettel költséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.