Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...– amíg Spanyolországban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat – a kivétje (jövedelme) alapján áll fenn, azaz nem fizet az ún. minimális alapok után járulékokat, és nem fizet munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizetni, ha nem vesz ki jövedelmet, mert a GYES nem 36 órát elérő munkaviszony. Az adóhivatal állásfoglalása szerint csak a kivett tényleges jövedelem után kell járulékot fizetni mindaddig, amíg a beltag GYES-en van, valamint a főállású anyaság alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Nappali tagozatos egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem. Az egyéni vállalkozó járulékalapot képezőjövedelmének az az összeg minősül, amelyet a költségei között vállalkozói kivétcímén számol el. Hétköznapi megfogalmazásban ez annyit jelent, hogy a nappalitagozaton tanuló egyéni vállalkozó csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli egészségbiztosításijárulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosításijárulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a biztosított egyéni vállalkozó azSzja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.