Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-előleget le kell vonni. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétben léteznek olyan kivételes esetek, amikor a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja. Többek között ilyen eset például, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személy – a külön törvénybenmeghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -jogviszonyát kell tekinteni. A (2) bekezdés alapján ezeken túl munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozásból -ideértendő a megbízás is – származó jövedelme kizárólag az illetősége szerintiállamban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, ha a tevékenységének céljára amásik szerződő államban rendszeresen ún. állandó bázissal rendelkezik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása GYES mellett

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYES-ben részesül, de mellette aktívan dolgozik? Meg kell-e fizetni a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a GYES folyósításánaktartama alatt.A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér kétszeres (vagy döntésealapján a minimálbér mint "abszolút" minimum) alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulékalapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén azátalányadó alapját képező jövedelem. A Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése értelmébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem, hogy a társas vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos jogszabályok értelmébenkülföldi Magyarországon – jogszabályban meghatározott kivétellel – csakengedély birtokában vállalhat munkát. A külföldiek magyarországifoglalkoztatásának engedélyezését az Ftv., a 8/1999...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjban részesülő személy a Tbj-tv. 4. §f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasként kevéskivételtől eltekintve ugyanazok a lehetőségei lesznek, mint a nyugdíjazása előttvoltak, és a jelenlegi járulékszabályok is csak igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosításijárulék alapja – a Tbj-tv. 24. §-ában meghatározott eltérések kivételével -azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ha a biztosított részére ténylegesen kifizetettjárulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
2
3
4