13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
2. cikk / 13 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 13 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
4. cikk / 13 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
5. cikk / 13 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Valóban jogosult táppénzre az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel az a személy, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének a társas vállalkozásában tesz eleget? Egyéni vállalkozóként nem vesz ki jövedelmet, és járulékot sem fizet.
6. cikk / 13 Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés:
Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?
7. cikk / 13 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
8. cikk / 13 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
9. cikk / 13 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
10. cikk / 13 GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
