CSED-jogosultság

Kérdés:

CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül, kivétel ez alól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.A Tbj-tv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a társasházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a közteher-viselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.A munkavállaláshoz adóazonosító jelre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés helye szerinti állam – esetünkben Magyarország – adóztathatja az itt elért jövedelmet. (Az említett cikk ugyan ez alól kivételt is megfogalmaz, azonban a kivétel feltételeinek a kérdésbeli eset nem tesz eleget.) Amennyiben nincs szó kiküldetésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozásból -ideértendő a megbízás is – származó jövedelme kizárólag az illetősége szerintiállamban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, ha a tevékenységének céljára amásik szerződő államban rendszeresen ún. állandó bázissal rendelkezik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a társadalombiztosításijárulékok alapja csak kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem, hogy a társas vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. módosítása miatt: a biztosított egyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,[A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.