Közúti áruszállítás

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható mentességek, és a 13. cikk alapján a kizárólag belföldi forgalomban közlekedő járművek esetében alkalmazható további kivételeket a 6/1990. KöHÉM rendelet tartalmazza. Feltételezve, hogy a gépjárművezető munkavállalók a Budapesten történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] ...168 nappal a szülést követően lejár, akár igénybe vette a kérelmező a terhességi-gyermekágyi segélyt, akár nem. Természetesen vannak kivételes szabályok, de ezek leginkább a megszűnéssel vannak kapcsolatban. A szülési szabadság megszűnik a gyermek halva születése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély nem jogosultegészségügyi szolgáltatásra, havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékotköteles fizetni. Ez alól kivételt jelent, ha az érintett személy egészségügyiszolgáltatásra jogosultsága a Tbj-tv. 13. §-a alapján megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...a megyei egészségbiztosítási pénztárnál kötöttmegállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá. Kivételtképeznek ez alól a kiskorú személyek, akik – amennyiben rendelkeznek Magyarországonlakóhellyel – alanyi jogon vehetik igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...az egyezmény alapján jogosult egészségügyiellátásra.Az a)-k), továbbá o), s) pont esetében – az i) pontbanmeghatározott ösztöndíjas kivételével – az egészségügyi szolgáltatásrajogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.