A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többletszabadság

Kérdés: Visszakövetelhető a munkáltató által engedélyezett, kivett többletszabadság a jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatottól? Köteles a munkavállaló visszafizetni az erre az időszakra kapott bért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók érvényesített szabadságrendszerének ritkán hivatkozott és kevésbé közismert szakasza az Mt. 122. §-ának (1) bekezdése, mely szerint a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. Az idézett normaszöveg értelmezésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] ...ezért a munkabér (állásidőre járó díjazás) megilleti őt arra a tartamra is, melyre a munkáltató nem osztotta be.Egyetlen kivétel van: ha a munkáltató elháríthatatlan külső ok következtében nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, ilyenkor ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a közbenső mérleg bíróság általi jóváhagyását követően nyílik meg a lehetőség, ez alól a munkavállalói munkabér-követelés kivételt képez.A Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) szakaszában foglaltak szerint a munkabértartozást felszámolás alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai

Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat. Kivétel ez alól az az igénylő, aki a gyermekre tekintettel TGYÁS-t vett igénybe, illetve nem kell alkalmazni azok esetében sem, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...az egyezmény alapján Németországbanadóztatható, magyarországi adója szempontjából az adóalapból kiveszik.Magyarország azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többijövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkaidő meghatározása

Kérdés: Kiköthető-e úgy a munkarend egy autószerelő kft.-nél, hogy a jelenléti ív szerint 7-16 óráig tartó munkaidőbe nem számít be az ebédidő és a tisztálkodási idő, ezért a bérszámfejtéskor napi 8 órára járó bért vesznek figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe amunkaközi szünet időtartama – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nemszámít be.Az Mt. 122. §-a a munkaközi szünetről úgy rendelkezik, hogyha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Munkahelyi alkoholfogyasztás

Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi elemei, ezért – főszabályként – erre vonatkozóváltoztatást csak munkaszerződés módosítása útján lehet eszközölni. A kivételekegyike az, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazási körébe vonhatók, decsak átmeneti, határozott időre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja

Kérdés: Visszamenőlegesen megszüntetik-e a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki az előző évi kivétjéről csak februárban készít bevallást, ezért év közben az illetékes szervek nem tudják, hogy meghaladta-e a jövedelemkorlátot vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozásban "csak" az jelenti a problémát, hogyannál a rokkantsági nyugdíjban részesülő vállalkozónál, aki az előző évikivétjéről februárban készít bevallást, hogyan állapítható meg, hogy akeresőtevékenységből származó jövedelme összege hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni,amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2