Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban) személyesen munkát végző személy is – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása

Kérdés:

Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.

Részlet a válaszából: […] ...magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a Tbj-tv. 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyában eléri a heti 36 órát.Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túlmenően esetleges kivétje után meg kell fizetnie (az szja mellett) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.Ami a kereseti korlátot illeti: annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulék­alapot képező jövedelme eléri a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekűönkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulékalapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén azátalányadó alapját képező jövedelem. A Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése értelmébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személy – a külön törvénybenmeghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapként kell kezelnie a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeget (vállalkozói kivét), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelmet, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.