Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályokat.A biztosítási, és ennek alapján a járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. határozza meg, amely tartalmaz kivételeket a külföldiekre vonatkozóan, hiszen például a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre vonatkozóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel.A betéti társaságnak tehát legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...szerintakkor nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységetfolytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4órát meghaladja. Ugyanezen törvény 4. § (1) bekezdésének j) pontja értelmébenkeresőtevékenységnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető szabálya, hogyjárulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv.27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot atársas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság, illetőleg – tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolásacímén vették igénybe, Tehát fenti esetek kivételével a fizetés nélküli szabadságideje alatt az érintettre nem terjed ki a biztosítás, szolgálati időt nemszerez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bejelentés esetén atényleges tagi jövedelem, de legalább a minimálbér – után kell megfizetni ajárulékokat.E főszabály alól kivételt képez az egyidejűleg– egyéni vállalkozói tevékenységet folytató,– nappali tagozaton tanuló, illetve– legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosításijárulék alapja – a Tbj-tv. 24. §-ában meghatározott eltérések kivételével -azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ha a biztosított részére ténylegesen kifizetettjárulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...29. § (1) bekezdése értelmében a biztosítottegyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozóikivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havontalegalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
1
2