Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

34 cikk rendezése:

1. cikk / 34 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

2. cikk / 34 Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

3. cikk / 34 Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén

Kérdés:

Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

4. cikk / 34 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

5. cikk / 34 Tartásdíj

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

6. cikk / 34 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

7. cikk / 34 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

8. cikk / 34 GYES-ben részesülő nagyszülő nyugdíjazása

Kérdés: Igénybe veheti nagyszülőként a GYES-t a nyugdíj alapjának növelése érdekében az a nő, akinek 11 hónap hiányzik a 40 év jogosultsági idejéhez, de a munkaviszonya megszűnt, ezért most kisadózóként vált biztosítottá, ami korábbi ellátási alapjának még a harmadát sem teszi ki?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

9. cikk / 34 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?