6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
2. cikk / 6 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
3. cikk / 6 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
4. cikk / 6 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése
Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
5. cikk / 6 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
6. cikk / 6 Nappali tagozatos biztosított ellátásai
Kérdés: Jogosult-e GYED-re, majd GYES-re az az egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató, és munkaviszonyban áll? Egyéni vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie?