17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
2. cikk / 17 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
3. cikk / 17 Üzemi baleset várandósság alatt
Kérdés: A CSED-et vagy a baleseti táppénzt kell folyósítani a szülést követően abban az esetben, ha a várandós munkavállaló 2021. december 8-án munkába menet közúti balesetet szenvedett, amely miatt 2022. január 31-ig kórházi ápolásban részesült, a balesetből kifolyólag azonban még több hónapig keresőképtelen lesz, a szülés várható időpontja pedig 2022. március 25.? A kifizetőhely kivizsgálta a balesetet, és elismerte annak üzemi (úti) jellegét. A munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, amelynek lejárata 2022. május 31. Jogosult lesz GYED-re a kismama annak ellenére, hogy lejár a munkaszerződése, és ezzel megszűnik a biztosítási jogviszonya?
4. cikk / 17 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
5. cikk / 17 Szülés határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
6. cikk / 17 CSED folyósítása felmentési idő alatt
Kérdés: Megigényelheti a CSED-et az a várandós munkavállaló, akinek a jogviszonya felmentéssel megszűnik, végkielégítést kap, és a szülés várható időpontja március? Folyósítania kell a kifizetőhelynek az ellátást, vagy a felmentési bér mellett nem jogosult rá a kismama? A munkaviszony megszűnése után a munkaügyi központnál kell kérni az ellátás folyósítását?
7. cikk / 17 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
8. cikk / 17 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
9. cikk / 17 Várandós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátást kell megállapítani a szülést követően annak a várandós munkavállalónak, aki 2015. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 16-án munkahelyi balesetet szenvedett, melyet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismert el, így jelenleg baleseti táppénzt folyósítanak részére, és a szülésének várható időpontja 2018. február 9.? Az üzemi baleset következtében a dolgozó keresőképtelensége várhatóan fél évig is eltarthat.
10. cikk / 17 Bt. beltagjának CSED-jogosultsága
Kérdés: Dolgozhat tovább a betéti társaságban az a kismama, aki várhatóan szeptember közepén szül, több éve fennálló munkaviszonya mellett egy bt. beltagja is, ahol 2013-tól 2014. év végéig kisadózóként volt bejelentve, 2015. január 1-jétől pedig részmunkaidős munkaviszonyban áll, és a főállású munkahelyén keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz CSED-re a betéti társaságban fennálló jogviszonyára tekintettel, illetve hol kell benyújtania az erre vonatkozó igényét? A kismama főállású munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.