17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 CSED-jogosultság két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?
2. cikk / 17 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
3. cikk / 17 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
4. cikk / 17 Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt
Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
5. cikk / 17 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
6. cikk / 17 Szünetelő kisadózó vállalkozás megszüntetése
Kérdés: Meg tudja szüntetni a vállalkozását egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki több mint fél éve szünetelteti a tevékenységét úgy, hogy ne kelljen egy újabb havi tételes adót megfizetnie?
7. cikk / 17 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
8. cikk / 17 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
9. cikk / 17 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
10. cikk / 17 Rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó nyugdíjazása
Kérdés: Milyen összeget kell szerepeltetni nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként annak a rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozónak, aki benyújtotta a nyugdíjigényét, és a nyugdíjbiztosítás kérte tőle a 2015-2016. évi foglalkoztatói igazolásokat? A vállalkozó megfizette a havi 25 ezer forintos tételes adót.