15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Ügyvezetői tevékenység kisadózó vállalkozás mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői tevékenységet a 2022. október 10-én alapított egyszemélyes kft.-jében a tag, ha mellette kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Az érintett 2022. december 1-jétől átalányadózó lesz, tehát a kérdéses időszak az október 10. és november 30. közötti időtartam.
2. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó
Kérdés: Maradhat továbbra is főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek az egészségi állapota 56 százalékos? Miként alakulna a helyzete, ha kifizetőtől szerzett bevétel miatt nem lehetne kataalany tovább, hanem átalányadózóként folytatná a tevékenységét?
3. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
4. cikk / 15 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
5. cikk / 15 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
6. cikk / 15 Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra
Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
7. cikk / 15 Kft. tulajdonos ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
8. cikk / 15 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
9. cikk / 15 Többes jogviszonyú őstermelő
Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
10. cikk / 15 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
