Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén, 2007. december 31-ét követő mezőgazdasági őstermelőként szerzett biztosítási idő esetén, a főállású kisadózói és a kisadózói jogviszonyban és választott tisztségviselői tevékenység ellátása során lehet.Annak ellenére, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó jogszabályban meghatározott ellátási alapja havi 108.000 forint, ami a minimálbér felét sem éri el, így hosszabb távon rendkívül kedvezőtlenül érinti a majdani nyugellátás összegét.Ugyanakkor a Kata-tv. nem teszi lehetővé magasabb ellátási alap választását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony, pl. megbízási jogviszony,d) 2007. december 31-ét követő őstermelői tevékenység,e) a főállású kisadózói és a kisadózói jogviszony,f) a választott tisztségviselői tevékenység.Mit is jelent az arányosítás? A hétköznapokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak minősül, ami alapján a cégben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Erre tekintettel kisadózóként a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem főállású kisadózónak minősül, és csak havi 25 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.A főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, ami azt jelenti, hogy a 2014 óta fennállt vállalkozás megalapozhatja a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A második tisztázandó kérdés, hogy az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozóként miért nem minősül főállásúnak.A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében főállású kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.A főállású kisadózó esetében egyébként a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2