Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...miként alakul többes jogviszony esetén.A kérdésben vázolt elképzelés szerint az egyéni vállalkozásban és a bt.-ben az említett személy kisadózóként folytatna tevékenységet, ami a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontjából következően azt jelenti, hogy az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.A főállású kisadózó esetében egyébként a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...150 százalékának.Az osztalék egyértelműen nem tartozik ebbe a körbe, ahogy nem kell a kereseti korlátba beszámítani a nem főállású kisadózóként szerzett bevételt sem.Ezzel szemben a munkabért vagy a személyes közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelme nyugdíjjárulék alapjául szolgál, amit figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során.Főállású kisadózó esetében a 81 300 forintos ellátási alap számítandó be a kereseti korlátba. E két összeget, tehát a 81 300 forintot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.