11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
2. cikk / 11 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
3. cikk / 11 Külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.
4. cikk / 11 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
5. cikk / 11 MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt
Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
6. cikk / 11 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
7. cikk / 11 Román állampolgárságú megbízott közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
8. cikk / 11 Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
9. cikk / 11 Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei
Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
10. cikk / 11 Németországba kirendelt munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
