13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkavégzés több EGT-tagállamban
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
2. cikk / 13 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 13 Munkavállalás Németországban
Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
5. cikk / 13 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
6. cikk / 13 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
7. cikk / 13 Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
8. cikk / 13 Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
9. cikk / 13 Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
10. cikk / 13 Magyarországra kiküldött olasz állampolgárságú munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.