Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] ...válik.A hivatkozott normaszöveg ismeretében a bemutatott esetben nincs lehetőség arra, hogy a munkavállaló csecsemőgondozási díját a kifizetőhely a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszonyában megszerzett jövedelme alapján állapítsa meg, hiszen a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

GYED összege

Kérdés: Hogyan kell számfejteni a 28 napos február hónapra a GYED-et annak a munkavállalónak, akinek a napi alapja lényegesen magasabb a táppénz maximum napi alapjánál, de a táppénzmaximum miatt a 30 napra visszaosztott napi alapot visszaszorozva a 28 nappal, kevesebbre jön ki az összeg, mint 280 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...hónapok esetében van így, ahogyan ezt a válaszunkban is írtuk.Jelen véleményünket alátámasztja a Magyar Államkincstár által kiadott kifizetőhelyi útmutató 190-192. oldalain található levezetés is. Abban az esetben, ha további megerősítést szeretne, javasoljuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti táppénzre való jogosultságot a társadalombiztosítási jogszabályok alapján a táppénz folyósítására illetékes szervnek (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztár) határozatban kell elbírálnia. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

GYED alapja

Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne arra az adatra, hogy mikor született a gyermek, aki után az anya GYED-et igényelt 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig, és a gyermek születését követően milyen ellátásokban részesült. Feltételezhető, hogy a gyermek 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül. Ennek következtében a dolgozó folyamatos biztosításának kezdete 2014. október 1.Az egészségbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...kell előterjesztenie. Az igényeket a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a gyermekgondozási díj kivételével kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.Tehát 2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb, hogy a 2013. július 15-étől hatályos szabályok alapján a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának számításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...díj iránti igényét annaka munkáltatónak kell elbírálnia és az ellátást folyósítania, amelyiknéltársadalombiztosítási kifizetőhely működik.Mivel az eredeti munkahelynél működik kifizetőhely, ezértmindez az ő feladata lesz.Kezdjük a táppénzzel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnaptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]. Haa foglalkoztatóknál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, úgy amunkavállaló keresőképtelensége esetén mindhárom jogviszonya alapján azellátásainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával kell kiszámítani.A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénzmegállapítására jogosult szerv (a kifizetőhely vagy az egészségbiztosításipénztár) határozattal állapítja meg.Ha a baleseti ellátásra jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
2