7 talált cikk a táppénz összege , biztosítás , előzmény , kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a cégnél 2021. július 5-től alkalmazásban álló munkavállaló 2021. július 8-án közúti balesetet szenvedett, amelyet úti balesetként elismert a munkáltató, de a folyamatos keresőképtelensége augusztus 2-től már "8"-as kóddal igazolt? A munkavállaló belépésekor a korábbi biztosítási idejére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy 2019. július 1-jétől 2021. május 31-ig férjével Angliában éltek, ott is dolgozott, de a brit biztosítási idejét igazoló okmánnyal nem rendelkezik.

Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?

Kérdés: Üzemi balesetnek minősítheti a kifizetőhely az alábbi esetet? Egy munkaruha és védőruha viselésére kötelezett munkavállaló az öltözőbe menet, reggel háromnegyed hatkor megbotlott, elesett, és eltört a lába, mentővel szállították kórházba. A dolgozó munkaidejének a kezdete reggel 6 óra, azaz a baleset idején még nem kezdte el a munkát.

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?

Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?